Voltunk a bankban, van már saját számlám, apám innentől erre utalja a zsebpénzt. Használhatom másra is?
Természetesen. Ha igényeltél a folyószámlához bankkártyát, akkor a bankjegykiadó (ATM) automatákból is vehetsz fel pénzt, amennyire éppen szükséged van. De fizethetsz vele azokban az üzletekben vagy éttermekben is, ahol ki van ragasztva a bejárati ajtóra a kártyatársaságok matricája. A kártyás vásárlás egyébként belföldön és külföldön is díjmentes, vagyis olcsóbb, mint ha külön felvennéd a pénzt az ATM automatákból.
Na de ha nem veszek fel kápét, hanem mindenhol kártyával fizetek, akkor igazából nincs is pénzem. Vagy hogy van ez?
A pénz nem csak érmék és bankjegyek formájában létezik, hanem elektronikus jelként is, amit a bankok számítógépei tartanak nyilván, ezt hívják úgy, hogy számlapénz. A mindennapi használatban ez ugyanúgy pénznek számít, csak nincs kinyomtatva. Magyarországon amúgy a forgalomban lévő pénznek csak az 5 százaléka kézzelfogható, a többi bankszámlákon van, de láthatod, hogy így is simán le tudjuk bonyolítani a vásárlásokat.
Hát nem tudom, én szívesebben fizetnék műanyag kártya helyett a westernfilmekben látott aranyrúddal. Az nem volt egyszerűbb?
Na igen, régen az arany és az ezüst töltötte be a pénz szerepét, de a gazdaság fejlődésével és a kereskedelem fellendülésével ezek a nemesfémek már nem tudták kielégíteni az igényeket, mert túl kevés volt belőlük. Ekkor találták ki a különféle pénzhelyettesítő megoldásokat, például a váltókat, amiket akkor adtak a köztiszteletben álló kereskedők, amikor nem tudták az árut kifizetni készpénzzel.
Ilyet is láttam már a filmekben. A gazdag fazon firkál valamit egy kis füzetbe, a csóró meg alig várja, hogy megkapja.
Az akkor nem váltó volt, hanem csekkfüzet. Olyan papír, amiért a bankok azonnal készpénzt adnak, a kibocsátó bankszámlájának a terhére. De a váltóhoz és a csekkhez hasonló pénzhelyettesítőnek számítanak az utalványok is.
Azok a kis kék, meg piros papírok?
Igen.
Ja, azt ismerem, múltkor azzal vásároltam a diszkontban, pedig rá volt írva, hogy "meleg étel". De akkor arannyal már soha sem fizethetek?
Kicsi rá az esély, aranyból ma már legfeljebb csak emlékérmeket készítenek. Ráadásul most a gazdasági válság miatt újra felértékelődött az arany szerepe, sokan váltották át a készpénzüket az értékállóbb befektetésnek tekintett nemesfémekbe.
Miért?
Mert félnek, hogy a pénzük veszít az értékéből. A pénz egyik legnagyobb ellensége az infláció, ami egy százalékos adat: megmutatja, mennyivel kevesebb terméket vásárolhatunk két különböző időpontban ugyanannyi pénzért.
Hát, ahogy elnézem, inflációban nagyon profik vagyunk.
Bizony így van, Magyarország sajnos csúcstartó, 1945 után,minket sújtott a világtörténelem legnagyobb inflációja. A vesztes háború, az áruhiány és a kongó államkassza miatt őrült pénznyomtatásba kezdtünk. Az árak 15 óránként megduplázódtak: egy kiló kenyér '45 augusztusában még 6 pengő volt, '46 júniusára meg már egymilliárdra drágult. Többek között a hiperinfláció megfékezésére is vezették be a forintot, 1946. augusztus 1-jén.
Akkor megvan a mostani válság megoldása: vezessük be az eurót!
Azért ennyire nem egyszerű a dolog, de térjünk vissza rá feltétlenül.